Kinek szánták ez az izét?

Ezen agyalok reggel óta, hogy de most komolyan, kinek szánták ezt a vázat? Két opció van, vagy a 250e forint alatti vázzal rendelkező szegmensnek, akik fontolgatják a váltást, vagy pedig profiknak, szigorúan backup váznak. De valahogy egyik sem valószínű.

Mi utal az elsőre?
- kicsi, könnyű méret
- kb ugyanolyan elgondolás a hátsó részre, mint eddig
- SD kártyafoglalat

Igen ám, de a régi lencsék nem lesznek jók az új masinára, túl sok százezres optika meg nem biztos, hogy ott van a szütyőben. De legalább memóriakártyákat nem kell cserélni, ellenben akksit igen :) Meg persze venni kell egy vakut is, mert az már nincs rajta.

Mi utal a másikra?
- kicsi
- jó néhány gombbal kevesebb van, mint kéne
- 11 AF
- 97% lefedettségű kereső
- alacsony fps
- SD kártyafoglalat
- de legalább FF

De komoly munkára nem biztos, hogy ez vinné az ember... Vaku, akksi mondjuk nem lesz gond, az már biztosan van egy pár, ahogy a lencsék garmadája is rendelkezésre áll, ellenben új memóriakártyákra szükség lesz. Viszont aki a profi gépek kezelőszerveihez szokott, azt megnézném milyen szájízzel nyomkodná ezt. Oké, gép-gép, de a kényelem és a gyorsaság nagy úr :)

Szóval igazából egyik piacra sem jó, szerintem. Az elsőnek ugyanúgy drága lesz (ahogy annak is, aki élete első gépeként venne valamit, az ziher, hogy nem ezt fogja), a másiknak meg az a párszázezer többlet nem akadály egy tényleg profi gépre.

Saját részről én nagyon vártam a gép specifikációját (belépőszintű FF, ami nem kerül 1 millába), és csalódtam. Ezért én nem adnék ennyi pénzt, és ha lényegesen kevesebbe kerülne (550-600e helyett mondjuk 300-350e), akkor is erősen elgondolkoznék rajta, hogy megér-e ennyit egy ilyen kaliberű backup váz, vagy a zajmentesebb videózás. Igazából naivság volt várni egy normális, megfizethető gépre, mert a Canon üzletpolitikája mostanság nem ez :) Pedig olyan egyszerű lett volna a képlet: nem kell se GPS, se WiFi, se jpg HDR, se touch screen, de még a 20.2 megapixel sem, csak egy 7D, úgy ahogy van + FF + Digi 5+! Ennyi kellett volna, nem több :)

Az amatőrfilmek szent titka

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, akinek volt egy álma: filmkészítő szeretett volna lenni. Nem volt hozzá se tudása, se látása, de még csak technikája se nagyon, de ő belevágott. El is készült a film, amit mindenki az egekig magasztalt. Ő maga is maximálisan meg volt vele elégedve. A csúcsra ért. Filmjét azonban látta a pénzes, gonosz filmmogul, aki csúnyán megmondta, hogy amit csinált, az nem jó. A kisfiú sírva fakadt és mérgében elbandukolt a világ végére – IGAZ TÖRTÉNET ALAPJÁN

Nemrégiben történt némi véleménykülönbség egy debütáló kisfilm kapcsán, ami arra késztetett, hogy kiírjak magamból néhány gondolatot. A szóban forgó alkotás tipikus magyar kisfilm: lelkizős, szenvedős, vontatott, nem szól semmiről, színészi alakításoktól mentes, túlszűrőzött, képileg átgondolatlan (a tengelytörést sem ússzuk meg), rendezésileg botrány, ormótlan vágási hibák vannak, és természetesen Hans Zimmer a fő komponista. Ehhez párosul a film színvonalát tükröző körítés: poszterek és dvd borító. Ennek ellenére sorra kapja a dicsérő szavakat. Miért?

Roppant egyszerű: mert senki nem veszi a bátorságot, hogy megmondja, hogy szar. Az ember egyszerűen nem így működik. Nem mondasz ilyet a másik szemébe! Mindenki tudja, hogy mennyi meló van egy filmmel (szervezés, forgatás, utómunka), úgyhogy mégis milyen ember lenne az, aki ezeket figyelmen kívül hagyva közölné az alkotóval, hogy büszkesége tárgyába kár volt energiát feccölni? Egy őszinte ember?

Vagy csak azért nem mondják meg, hogy szar, hogy ne vegyék el a kedvét és ne bántsák meg. Tök jó. Viszont így pont azzal szúrnak ki, amivel nem kéne, mert szegény szerencsétlen abban a hiszemben él, hogy amit csinált, az tökéletes, úgy jó minden, ahogy van, hogy megtalálta a maga kis útját, amin a következő években haladni fog. Saját szemszögből nem fejlődik, a bíráló szemszögéből pedig gyártja tovább a szemetet.

De ez visszafele is működik ám: ha a másik jót csinál, te meg szart (ami persze neked a csúcs), nem fogod dicsérni a minőségibb munkát, mert megesz a sárga irigység, féltékeny leszel mindenre, ezért lépten-nyomon belekötsz, akár a képi világba, akár a színészi játékba (merthogy itt már valószínűleg azzal is találkozol), vagy csak a történetbe, mert némileg összetettem, mint a saját kis fél oldalas forgatókönyved, aminek a háromnegyede amúgy is vágóképek leírása.

Ha gyenge egy film, mi az alap mentség rá? Hogy tessék megnézni a körülményeket (technika, felkészültség, pénz) és előzményeket (korábbi alkotások), mert azokat egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni! Pedig figyelmen kívül kell hagyni. Mint nézőt engem miért kéne, hogy érdekeljenek a körülmények? Egyrészt nincs rálátásom a forgatásra, másrészt tényleg nem érdekel, hogy hány álmatlan éjszaka van a rendező/vágó/operatőr (ez többnyire egy ember) mögött vagy hogy mivel és mennyiből forgatták. Engem a film érdekel, ami vagy működik vagy nem. Ha a film túl nagy vagy túl komoly akar lenni, pedig látszik rajta, hogy esélye sincs (ez általában hamar kiderül), akkor a film nem működik. Vannak hiányosságok, amik egyből szembeötlőek, ezért kéne minden mást igényesen hozni, de a gagyi hatás általában kéz a kézben jár. És itt jöhet is a fő mantra: kevés pénzből hoztuk össze, másoknak sokkal könnyebb, mert ott van pénz, technika.

Igen, akkor most derüljön ki a titok: az igényes filmezéshez pénz kell, ideje felnőni! Erre valaki örömmel költ, mert igénye van rá, valaki nem. De a technika - mert ugye mindig ez a vesszőparipa, és mindig ez az egyetlen összetevő, ami hiányzik - nem elegendő egy jó és értékelhető filmhez. Azért rossz a filmem, mert nem tudtam jib-et használni? Ne röhögtess. Ha lett volna, minden második snitt jib lett volna, mert ha már van, muszáj használni. Ha az embernek nincs pénze (vagy nem akar technikára költeni), gyúrjon rá a történetre, a szereplőkre, a képekre, ami amúgy is alap lenne. Valószínű hiányozni fog a precíz kameramozgás, a mélységélességgel való játék, a tiszta hang, a szép világítás, a smink, de biztosan jár érte az őszinte elismerés, nem csak egy álszent gratuláció.

Évértékelés

Sokáig gondolkodtam, hogy van-e értelme ilyet írni, és igazából nincs sok, meg nem is akarom túl bő lére ereszteni a dolgokat, de azért maradjon meg az utókornak, hogy milyen is volt 2011 néhány fontos szemszögből.

Családi: nagyon durva belegondolni, hogy már több, mint egy éve (sőt, már több, mint másfél éve) házasok vagyunk! És még mindig nem marjuk egymást :) Tény, némileg kevesebb időnk jut egymásra, mert rengeteg todo van, és a türelmünk is olykor ingadozik, amikor a másik nem csinál meg valamit, de ez a közös munka szépsége :D Hiszünk a másik képességeiben, szeretjük egymást, és ez számít igazán! December 20-án elvesztettük Morty-t, így Mizu lett az egyedüli kisállat a lakásban, akit bár néha megnyúznánk, de imádunk :)

Szakmai: 2010 karácsonyán merült fel komolyabban az ötlet, hogy mi is belevágnánk az esküvőfotózásba. Szerencsénkre akkor kaptunk egy visszautasítást, amikor közös, betársulós bizniszben próbáltunk gondolkozni, így kénytelenek voltunk a magunk útján elindulni. Ebben semmi meglepő nincs, már hozzászoktunk, hogy magunk tapossuk ki az ösvényeinket. Így is tettünk. Folyamatosan szereztük be a szükséges dolgokat, egyik könyvet bújtuk a másik után, a gyakorlat pedig kőkeményen megtanított dolgokra. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy ez alatt az egy év alatt bőven leraktunk annyit az asztalra, mint más mondjuk 3-4 éve alatt! Bizakodva tekintünk a jövőbe és a közelgő két esküvőkiállításra.

Baráti: tanulságos év volt, annyi szent :) A kötelékek némileg (?) meglazultak ebben az évben, sokkal kevesebb volt a közös program, mert talán senki nem akarta venni a fáradtságot, hogy szervezze, vagy csak mindenki elvolt a maga kis klikkjében világában. Mókás volt figyelni, ahogy a blogokat hátrahagyva áttelepültünk a facebook-ra, és hogy ott jobbra-balra ki-mit-és hol lájkol vagy tarkít ékes hozzászólásokkal! Megunhatatlan szocio tanulmány ami ott folyik, mi nagyon jól szórakozunk rajta :)) Továbbá szintén roppant tanulságos, hogy mennyire lehet számítani 70-80 ismerősre, amikor egy pár perces időtöltéssel segíthetnénk a másikat, vagy csak értékelhetnénk a munkáját.

Hobbi: a digipack biznisz az év elejétől kezdve jóval háttrébb szorult a ranglistán. Ennek okai a fotózás, illetve a Maffia 3. Mindkettővel tetemes időt töltök a mai napig. Sőt, a Maffia 3 már túlnőtt saját magán, különféle pályázatok lebegnek lelki szemeink előtt, amihez Varci kiváló partner.

Filmek: bajba lennék, ha éves top 10-et kéne összeszednem és nem a rangsor miatt, hanem hogy találjak 10 olyan filmet az évben, ami tetszett :) Talán a Piranha 3D, Scott Pilgrim a világ ellen, A király beszéde, 127 óra, Sikoly 4, A majmok bolygója: Lázadás voltak a legkellemesebb, legmaradandóbb filmélmények (a sorrend bemutató szerinti).

Vásárlások: a korábban nagy favoritnak számító dvd vásárlásnak gyakorlatilag annyi. Nincs keddenkén Media körút (már több éve), se akciós kiadványok raklapnyi vásárlása. Begyűjtöttem a 24 / Lost utolsó évadait, és néhány filmtől eltekinve ennyi. A bd is csak nagyon lassan, nagyon akciósan gyűrűzik be hozzánk. Minden hónapban igyekeztem tartani egy bizonyos normát költések terén, ez fél évig aránylag ment is (kb felére csökkentettem a korábbi átlagot), de a november-december a karácsony és Bécs miatt nagyon elszállt. A bankszámlámat történelmi mélyponton zártam.

Egy a lényeg, zajlik az élet, nem unatkozunk, mindig van mit csinálni, és van hova fejlődni! Mozgalmas év volt, de minden bizonnyal 2012 méginkább az lesz!

Idei mozi kínálat, ehhh

Hmm... végigfutva az idei évben várható premierek listáját, egyszerűen nincs olyan film, amire jó szívvel beülnék moziba.

A nagyobb címek közül valahogy egyik sem hoz lázba: Verdák 2, Amerika Kapitány, Zöld Lámpás, Cowboyok és űrlények, Conan, Végső állomás 5, Tintin, Mission: Impossible 4.

Egyedül talán az alábbiak érdekelnének: Frászkarika, A majmok bolygója: Lázadás, Vasököl, meg két művészfilm: A bőr, amelyben élek, Melankólia, de valahogy ezekért sem adnék pénzt...

Nem mintha jövőre jobb lenne a helyzet, mert jelen állás szerint egy februári Silent Hill: Revelation és egy decemberi The Hobbit: An Unexpected Journey, oszt kalap kabát... Ez már azért gáz :)

(Vas)embertelen szinkron

Nyilván egyedül leszek a véleményemmel, de azért gondoltam muszáj lejegyeznem azt, ami szinte amúgy is egyértelmű, avagy a miért is utálom nélkülözöm a szinkronos filmeket. A tegnapi Vasember 2 ugyebár közel sem teljesítette a minimum elvárásokat, és ehhez szinte biztos, hogy a magyar hang is közrejátszott. Robert Downey Jr. hangjára még talán rá tudom mondani, hogy elment, de az összes többi karakter, háááát, valami borzalom. Mickey Rourke orosz akcentusa, bármelyik női szereplő, és hát Samuel L. Jackson, Don Cheadle, és Jon Favreau.

Úgyhogy szerintem szinkronos filmre legközelebb tényleg csak akkor veszem rá magam, ha nem tudok a film nélkül élni, és nincs semmi más alternatíva, hogy belátható időn belül élvezhető minőségben lássam a múvit...

Mozizoltán 2009

Megint eltelt egy év, és újra itt egy lista a tavalyi felhozatalról. Bár most próbálok nem annyira szőrősszívű lenni, mert a végén még rám ragad a "neked semmi sem jó" bélyeg. Úgyhogy most leginkább azokat a filmeket emelném ki, amik tetszettek, és amiket szívesen újra is néznék. Illetve elemzem kissé a filmes előrejelzési képességemet :)

Amik tavaly tetszettek és újra is nézném (WILLYAIWSIA)
Slumdog Millionaire (Gettómilliomos) sokak szerint nem érdemelt annyi elismerést, engem mégis megérintett, főleg, hogy elképzelni nem tudtam, hogy miként lehet filmre vinni egy Legyen ön is milliomost
Watchmen (Watchmen: Az őrzők) a képregény ismerete nélkül is lenyűgözött a film, és másig nem értem a sok fanyalgót
Coraline (Coraline és a titkos ajtó) nem egy Karácsonyi lidércnyomás vagy Halott menyasszony, de jó volt nézni egy új "felnőtt mesét"
Taken (Elrabolva) rég láttam már ennyire jó akciófilmet
The Last House on the Left (Az utolsó ház balra) egy kiváló remake, melyben apuci kicsit jobban bepöccen, joggal
Harry Potter and the Half-Blood Prince (Harry Potter és a félvér herceg) a fájó módosítások ellenére azért csak magával ragadja az embert
The Haunting in Connecticut (Kísértetjárás Connecticutban) megvolt benne minden, ami egy szelles, ijesztgetős filmhez kell
Law Abiding Citizen (Törvénytisztelő polgár) érdekes macska-egér párharc, érdekes végkifejlettel
Nine (9) kellemes poszt-apokaliptikus mese, szintén felnőtteknek
Orphan (Az árva) a "miért ne fogadjunk örökbe soha gyereket" elgondolás oktatófilmje
Trick 'r Treat (Adsz vagy kapsz!) talán az év legaranyosabb, legéletteltelibb filmje :)
My Name Is Bruce Bruce Campbell
JCVD (JCVD - A Van Damme-menet) azért még mindig van ebben a Van Damme gyerekben valami...

Tavalyi hasonló listámban volt egy részleg, amikben még volt bizodalmam. Ezek közül 2 film szerepel a fenti listán, 4 film hozta az elvárást (Towelhead, City of Ember, Seven Pounds, Zack and Miri Make a Porno), 1 filmben csalódtam (The Curious Case of Benjamin Button), 1 filmet azóta sem láttam (Half Nelson), és 1 film megkezdett egy új besorolást, nevezetesen az "Inkább töltsük hasznosabban időt, mintsem, hogy végignézzük ezt a valamit"-t. Ez a film pedig az In Bruges (Erőszakik). Ide további 2 film csatlakozott: Infestation és a Bathory.

Illetve van egy másik listám is, ahol egyedül szegény Brigantyk-at pontoztam fölé, a kobra árnyéka nem vetült rám, és Fel sem jutottam az égbe (bár az első 10 perc megvolt...). A többit egész jól besaccoltam. Ennek mintájára az idei kínálat eképp alakulhat:

Sherlock Holmes: akárhány bemutatót láttam, nem tud megvenni. 10/6

Doctor Parnassus és a képzelet birodalma (The Imaginarium of Doctor Parnassus): háááát, ez érdekes lesz. Ha lesz némi értelem is a látvány mögött, még tetszhet is. 10/7.5

A doboz (The Box): az elgondolás érdekes, nem tudom én hogy döntenék, de annyira szerintem nem lesz lélekörlő. 10/6

Farkasember (The Wolfman): Benicio Del Toro-n sokat nem kellett maszkolni, alapból meggyőző. 10/8

Komfortos mennyország (The Lovely Bones): Peter Jackson. Garancia? Remélem. 10/8

Alice Csodaországban (Alice in Wonderland): Tim Burton. Imádjuk. Alice? Sosem szerettem. Ennek ellenére bízom benne. 10/8

Viharsziget (Shutter Island): a könyv tetszett, és Leo már jó régen maga mögött hagyta a süllyedő hajót. 10/9

Titánok harca (Clash of the Titans): bugyuta látványfilm, de úgy is megnézzük :) 10/6

Rémálom az Elm utcában (A Nightmare on Elm Street): szeretnék bízni benne, de Jason sajnos igencsak leverte a lécet. 10/6

Vasember 2 (Ironman 2): visszagondolva az első részre, az egész kellemes volt, bár a Hulk-nak ugye jobb a zenéje :) 10/6.5

Legion: sokat lelőttek a közel 5 perces bemutatóban. Marad értékelhető újdonság a filmre is? 10/7

Prince of Persia: The Sands of Time: a jó játékadaptáció ritka, mint a fehér holló. Látványos lesz, de inkább kevesebbet várok tőle. 10/6

Robin Hood: ...és a miért nem maradt az eredeti Nottingham-es elképzelés? Szerintem ezt kihagyom. 10/4

Ahol a vadak várnak (Where the Wild Things Are): nagy szőrős plüssös? Ez lehet még nekem is sok, de még az is lehet, hogy elvarázsol és a höri mellé lesz egy új lakótárs... csak ő nem igazán férne be a hörilakosztályba :) 10/7

Becstelen szinkron

Tegnap este végre belehallgathattunk a Brigantyk szinkronjába, és nagyjából ugyanaz a helyzet vele, mint mondjuk a Másnaposok szinkonjával. Arra sokan rámondhatják, hogy remekül sikerült és megdobja a filmet, és talán erre is rámondható, egészen addig, amíg át nem váltunk eredeti hangra... Mert sajnos egyrészt a film, másrészt az alakítások is sokat veszítenek erejükből (főleg Hans Landa). De azért ejtsünk pár szót Brad Pitt szinkronhangjáról :) Büszkék lehetünk Varcira! Nagyon szépen és jól hozza karaktert, Bori szerint meglepően jól, nekem mégis egy kicsit elütött Aldo Raine-től. Valószínűleg rendezői elgondolásként, de hiányzott az eredeti hanghordozás (nem tájszólás :).

De mivel számomra mind a két film erősen középszerű, a szinkront tudom nélkülözni, ahogy a filmeket is :)

Balatonszárszó 2009 (Nyárértékelés)

Sokat gondolkodtam rajta, hogy leírjam, vagy inkább két-három alkalommal elmeséljem ugyanazt, meg hogy van-e egyáltalán értelme ezeket kifejteni, de végülis úgy voltam vele, hogy miért is ne, hisz ez csak néhány észrevétel/javaslat/érzés/stb:

Időjárás: Ezt jól benéztük, nem lehetett előre tudni, hogy a fele nyaralást elmossa a rosszidő, így jártunk.

Szállás: Az Aliga/Szárszó/Külföld/Belföld, de új hely kérdés elég hamar eldőlt, még keresni sem volt időnk :) Legközelebb azért jobban támogatnám, hogy nézzük szét máshol is...

Mizu: Fölösleges volt körbekérdezni mindenkit, hogy kit zavarna a macsek, mert gyakorlatilag azok véleménye számított volna igazán, akik velünk együtt laktak az alsó szinten (Varciék), meg ugye a mamáék, akik ugye meg sem lettek kérdezve, csak a "biztos nem örültek volna neki..." sláger ment.

Alsó-Felső ház: Ez elsőre poénnak hathatott, de már akkor sem annak szántuk. Sajna vannak dolgok, amik elméletben tökéletesn működnek, azonban a gyakorlat már az első pillanatban rácáfol. "Lent lesz a nagy közös élet, mert ott több a hely". Aham, hát ez nem így történt, de semmi baj, majd vegyülünk később/máshol. De a személyzet sem a kocsikban, sem a vizicangán nem változott. De még ez sem gáz, hisz senki nem mondta, hogy erre igény van.

Döntéshozás: Ez azért megér egy külön cikkelyt, bár az előző rész közvetlen folyománya. A kedvencem a keddi nap volt. "Akkor este Rocco és vidámpark!", szólt a Felső-ház ítélete. Oké, az Alsó-házat teljesen fölösleges megkérdezni, mert minek. Valahogy hiányzott az "ülünk a parton, kilencen, és feltevődik a kérdés, hogy este mi legyen..."

Borik: Az előzetes ígéretektől eltérően sajnos nem csökkent a fülledt erotika/szendvics szituáció/stb, és ezen a poénosnak szánt bátorítás sem sokat segített, amit nem is nagyon értek, hogy miért kellett, hacsak nem tűréshatár tesztnek...

Kamera: Ami talán leginkább látványosan lejöhetett (Dávid meg is kérdezte), az a kamera hiánya. Mondhatnánk de jó, nem kell annyi nyersanyagot megvágni, de én örültem volna a legjobban, ha legalább 2 kazetta betelik :) Sajna nem volt mit és nem volt miért kamerázni (pl: Siófok, Rocco, Vidámpark nem igen nyújt új képanyagot). A Balatonaliga 2008 DVD-t nem akartam überelni, de legalább a 2007-es szintjét nem ártott volna elérni. Bár ami kétszer jól sül el, azt nem biztos, hogy harmadszorra is érdemes nyomni, mert még így is akadt néhány csúnya tekintet, amikor a kamera rejtett ledje kigyulladt :)

Hangulat: Egészen szerda estig éreztem azt, hogy ez valahogy nagyon nem az a közös nyaralás, amit vártam. Hiányzott az a hangulat, ami a tavalyi nyaralást számomra emlékezetessé tette (közös légtér, közös reggelik, közös főzőcskézés, közös esti kiülések, stb). Csütörtöktől már azért valamit javult a helyzet, csak éppen az idő romlott el rohamosan, úgyhogy a vasárnapot már nem volt értelme megvárni.

Összegezve, ez a nyaralás így sikerült, jóindulattal 10/5. Ebből nem lesz digipack, sem 26 bejegyzés. Meglehetősen sinuszosan éreztem magam, ami tudom, egyéni szocproblem, de lehet, hogy legközelebb csak 2 év múlva próbálkozhatok újra...

Filmes előrejelzés

Kíváncsi vagyok mennyire fog bejönni, lehet annyira lesz szeszélyes, mint az időjárás, de teszek egy próbát:

Transformers 2: látványnak jó lesz, sztori szar lesz. 10/4?

Adventureland: bemutató alapján nem tart számot nagy érdeklődésre

Brüno: a Borat tetszett, szerintem ez is fog. 10/8?

Harry Potter és a félvér herceg (Harry Potter and the Half-Blood Prince): nagyon nem mehet félre, a könyv jó volt, bár közel sem volt hatalmas sztorija. Az ötnél bizonyára jobb lesz. 10/8?

Közellenségek (Public Enemies): gengszteres film, talán ennyit elég is lenne mondani... nem az én műfajom :) 10/5?

Pokolba taszítva (Drag Me to Hell): élet a Pókember után? Ha nem veszi magát komolyan, akkor jó is lehet! 10/7.5?

Becstelen Brigantyk (Inglourious Basterds): Tarantino-ban legutóbb hatalmasat csalódtam (Death Proof), de az újabb és újabb bemutatók alapján ez jó eséllyel pályázik arra, hogy tetszeni fog. 10/7?

G. I. Joe: A kobra árnyéka (G.I. Joe: The Rise of Cobra): bugyuta akció/látványfilm, minimális sztorival. 10/4.5?

Fel! (Up): Wall-E közel sem lopta be magát a szívembe, és a L'ecsó sincs meg dvd-n, valószínűleg ez sem lesz meg. 10/5?

Általános elmélkedés

Már egy pár apróságot kifejtettem a kommentekben, de azét nem árt egy átfogóbb, hosszabb elmélkedés sem bizonyos dolgokról, még akkor is, ha néhány gondolat már leírásra került korábban :)

Az első és legfontosabb: az ember, mint olyan, meglehetősen kényelmes lény. Szeretjük az állandóságot, már-már görcsösen ragaszkodunk a napi kis rutinjainkhoz, amivel nincs is semmi gond. Felkelünk, elmegyünk dolgozni, hazamegyünk, este ülünk a tévé vagy a számítógép előtt, majd lefekszünk. És másnap ez ugyanígy megismétlődik, egészen péntekig. Jön a várvavárt hétvége, a jól megérdemelt pihenésünk, amihez szintén ragaszkodunk, mert tudjuk, hétfőn kezdhetjük elölről a mókusfutást, és ehhez bizony fel kell töltődnünk.

És ebbe bele lehet őrülni, én legalábbis beleőrülnék. Alapjaiban ugyanaz legyen minden nap? Ne már! :D Kell a változatosság, ami kizökkent ebből a szürkeségből, mert 30 évesen azon kapjuk magunkat, hogy belefásultunk a hétköznapokba. Bori kérdezte, hogy javarészt miért mindig csak hétvégén lehet összeröffenteni a bandát? Jó kérdés, és a nemesen egyszerű válasz rá az, hogy mert az a hétvége, a többi pedig hétköznap, és munka után mindenki annyira fáradt és úgy sem megy senki sehova. Miért? Miért elképzelhetetlen az, hogy hétköznap, bármelyik nap, mondjuk este 8 és 11 között is néha találkozzunk? Azért, mert mindenki kényelmes, és nem ez a megszokott. Ha van egy nemes cél (mint legutóbb a kínai étterem), azért nem lehetetlen, de nem ez a standard.

Hogy ki hogyan ér rá dolgokra, az egyéntől függ, de mindenki előszeretettel ígér meg mindent. Vajon tényleg évekig tart megírni egy könyv pár oldalas fejezetét? Nem hiszem. Ennyire nehéz összehozni egy mozit? Vagy egy póker szervezése 3-4 hónapot emészt fel? Szó sincs róla! Csak nehéz rábólintani dolgokra, hogy "Igen, most nekiülök és megírom", "Igen, akkor tényleg mehetnénk", "Igen, azt az estét már nem szervezem át". De hogy inkább saját példát hozzak: évek óta adósa vagyok tesómnak az esküvői videójukkal. Miért nem csinátam még meg? Mert tudom, hogy idő, hogy energia, és inkább előrébb veszem a saját kis dolgaimat, amik lehet, hogy százszor nagyobb munkák (Balatonaliga 2008), de nekem az úgy jó, úgy kényelmes. Lett volna rá időm, hogy megcsináljam nekik? Lett volna, igen. Akkor? Mi hiányzik? A döntés, hogy "A mai nap lesz az, hogy belekezdek, és ez lesz prioritás". Amint ez megvan, már az fog foglalkoztatni, és annak fogom a szabadidőm egy részét szentelni. Megéri? Tesóm örülni fog neki, meg anyumék is, meg mamim is, úgyhogy igen.

Egy ötlet leginkább addig érdekes, amíg a közelébe nem érünk. Miért? Mert az ötlet úgy is távol van, még nem is látszik belőle semmi, van időm bőven punnyadni, ráérünk. Mi lesz, ha eljön az idő? "Inkább bele sem gondolok, hogy mivel jár, milyen és mennyi lemondással, idővel, energiával... felborul az egész életem! Inkább ne is kezdjünk. De semmi gond, a többiek is biztos így gondolják, úgyhogy nyugi".

Persze, legyen Maffia 3, majd térjünk vissza rá valamikor.

Ez így nem megy! Mindenki szeretné? Tök jó. Akkor, csináljuk! Öhhh, mi lenne ha inkább várnánk még vele, mondjuk egy évet, nem baj? Nem baj. Eltelik még egy év. Na most? Szerintem még aludjunk rá egyet, oké? Oké. Eltelik még egy év. Valaki? Akárki? Semmi? Össze kéne ülni átbeszélni. Igen, összekéne. Nem ülünk össze. Eltelik még egy év. Most már tényleg kezdeni kéne vele valamit. Igen, kezdeni kéne. De senki nem csinál semmit! Lett volna rá alkalmunk az elmúlt években? Lássuk:

2005-ben bőven lett volna rá időnk
2006-ban én egy kicsit beborultam, örültem, hogy éltem
2007-ben nagyon nem lett volna alkalmas
2008-ban simán
2009-ben megint nem jó
2010-ben elképzelhető részünkről egy lagzi, meg Szalay Kristófnak talán sikerül egy évek óta dédelgetett filmtervét megvalósítani, és abban segédkezek, de még ezek mellé is beférne szerintem
2011-tól tudja a bánat, de egyre nehezebb lesz bármit is összehozni, ami netán túlmutat a szokásos szombat estéken

Ha minden hónapban csak 2 napot fogattunk volna az elmúlt 5 évben, már rég készen lehetne, de mindenki előbb temet és utána meg már nem is kérdez. Felmerült bárkiben is eddig, hogy ne egyszerre forgassuk le, hanem apránként? Nem ez lenne az egyetlen produkció a történelemben, ami éveken keresztül készül :) Csak eleve mindenkit elriaszt, hogy újra forgatnánk! Mert 2004-ben nem dolgoztunk, és úgy is mennyi idő volt, most pedig munka mellett, te jó ég! És még hosszabb is lenne? No way :) De ez is olyan, mint az összes dolog: nehéz elkezdeni, mert nem látjuk a végét. De ha sosem kezdjük el, sosem jutunk el a végére.

Ahogy én sem jutottam volna a bejegyzésem végére, ha nem kezdem el, amit egy amolyan vallomással zárnék, hogy én miért is csinálom mindenzt. Hogy miért forgatnék akár évről-évre? Miért éri meg nyaralási videót vágni és hónapokon keresztül szopni vele? Miért vesződök mindenféle digipack-kel vagy bármi mással? Azért, hogy csináljak valamit, mert nekem mindig csinálnom kell valamit (és nem azért, mert különben unatkoznék)! Volt egy kurva szar évem 2006-ban, amikor megtapasztaltam a végtelen unalmat, és a szó szoros értelmében vett szürke hétköznapokat. Pörögtek a napok, én pedig csak álltam és vártam a semmire. Ennek hatására kezdem el írni, ami azért volt nagyszerű, mert nem csak úgy fogytak a napok mögülem, hanem tényleg láttam azt, hogy tartalmasan telik az életem. Ha véget ért egy hónap, akkor gazdagabb lettem 100 oldallal és ez nagyszerű érzés volt. Eszerint élek most is. Próbálok mindig új dolgokat kitalálni, hogy legyen súlya a napjaimnak, és az időm, az éveim, az életem ne csak úgy elteljen...

Remélem senkit nem bántottam most meg ezzel a bejegyzéssel, ez csak az én felfogásom az életről és a mindennapokról.

Egy premier hányattatott sorsa

Nem akartam erről írni, de mégis megér egy misét :)

Mint azt tudjuk, nem könnyű összeszervezni egy kisebb csapatot, 8-9 főt. Olyan, hogy mindenkinek jó legyen az időpont, szinte lehetetlen. Mindenki dolgozik, késő délután ér haza, fáradt, éhes, megy valami a tévében, zidó, stb. Ezekre bármikor bármit rá lehet fogni :) És itt jön be az, és ne vegye senki magára, de úgy érzem kicsit rugalmatlan a banda.

Mindenkit érdekel a nyaralási video? Ez tök jó, csak valahogy ha már némi macerával jár, és nem csak úgy vállon vereget az ideális időpont, az úgy már nem az igazi, és inkább legyen máskor...

Én mindent megértek. Nem lehet Dávidéknál, mert nem szülőbarát az anyag. Nem lehet most hétvégén, mert a Zidó Dímonok Halászira mennek. Nem lehet hétköznap, mert az hétköznap. Nem lehet jövő hét pénteken, mert az nem jó Tominak. Szombaton meg nekünk és Varciéknak...

Én annyit szerettem volna, még ha kimondatlanul is, hogy egy napért mindenki hozzon némi "áldozatot", ha úgy tetszik, viszonzásként az elmúlt 2 hónapnyi munkáért (és néhány átvirrasztott éjszakáért). Ha ez a nap március közepén jön el, akkor március közepén jön el.

Remélem, hogy senki nem haragszik meg érte, de a lightscribe kontra nyomtatható dvd ügyében nyert a nevető harmadik, a sima, egyszerű, ezüstösen csillogó dvd. Egyrészt ez van otthon készleten, másrészt nem kell pluszba rohangálnom, sem pedig 4 órán keresztül "fénykaparnom" mindenki példányát.

UPDATE: most olvastam a szubjektív idealizmuson történteket, és örülök, és köszönöm. Viszont ez a bejegyzés már itt marad, mementónak :)

Mozizoltán?

...avagy számvetés 2008, pontszámok és dobogó nélkül:

Azt kaptam, amit vártam (WIEIWIG)*
Iron Man (Vasember): Robert Downey Jr. acélos szereplése, bírom ezt a faszit :)
The Incredible Hulk (A hihetetlen Hulk): jobban élveztem mint az IM-t, de ha választanom kéne, hogy melyiket vegyem meg dvd-n, akkor a másik lenne. Vagy csak a zene miatt volt fílingesebb? Konfjúz!
I am Legend (Legenda vagyok): csak az az alternatív befejezés ne lenne...
Jumper (Hipervándor)**: teleportálgatunk óraszám' :)
27 Dresses (27 idegen igen): limcsi
Made of Honor (A boldogító talán): limcsi 2
What Happens in Vegas (Míg a jackpot el nem választ)****: ez már azért sok volt egy érző kebelnek, vagy épp, hogy pont semmi nem volt?
Wanted: kamera végigköveti a kilőtt golyót? Visszafelé? Naná!
Hellboy 2*: előtte néztük meg az első részt, és az tetszett...
Journey to the Center of the Earth 3D (Utazás a föld középpontja felé): a háromdés tí-reksz
Eagle Eye (Sasszem)***: jaj, hülyeség a köbön
Madagascar: Escape 2 Africa (Madagaszkár 2): aranyos folytatás, és ahogy Varci nevet a kilőtt repülőn :))
Kung Fu Panda: ez alapból aranyos volt
Street Kings (Az utca királyai)****: a film felénél elfogyott az érdeklődésem a film iránt
Indiana Jones 4*****^%#: ahogy egy fórumban olvastam, szinte én is látom magam előtt George Lucas-t, amint elolvassa a huszonnyolcadik forgatókönyvet, és örömében felkiált: "Na, végre! Ez az! Ufók!". Annyi haszna azért lett a filmnek, hogy született miatta egy ütős South Park epizód :D

* nem feltétlenül pozitív értelemben, sőt :)

Többet vártam tőlük (IEMM)
Four Christmases (Négy karácsony): mert ezt egy karácsonyi vígjátéknak hirdették, de sem karácsonyi hangulata nem volt, sem vígjátéknak nem minősíteném
Fred Claus (Télbratyó): ez is vígjáték néven futott
Once (Egyszer): volt benne 1 jó dal?
Juno: az alapsztori jó, a színészek jók, de mégsincs igazán lelke a filmnek, amiért szeretni lehetne, vagy érdemes lenne újra nézni (a zenét külön is lehet hallgatni)
Burn After Reading (Égető bizonyíték): nem egy Fargo, de még csak egy Nagy Lebowski sem
The Mist (A köd): minek kell mindent megmagyarázni?
No Country for Old Men (Nem vénnek való vidék): nem egy Égető bizonyíték :)
3:10 to Yuma (Börtönvonat Yumába): most ki segít kinek és miért?
Forgetting Sarah Marshall (Lepattintva): Fred Claus szindróma
Wall-E: 20 perces kisfilmnek jó lett volna, "nagy" mondanivaló nélkül
Sweeney Todd: musical fogyasztható zenék nélkül?
Atonement (Vágy és vezeklés): egy emlékezetes hosszú snitt
Eastern Promises (Gyilkos ígéretek): Vigo és a szauna, amúgy uncsi
Saw IV (Fűrész 4)*: jajx, ennyire nem hittem volna, hogy szar lesz! A 2-nél azért jobb, de ehhez képest azért az 5 tiszta felüdülés volt, mert már jóval lentebb került a körfűrész...
Black Sheep (A bárányok harapnak): ezek a bárányok nyugodtan fűbe haraphattak volna a főcím után

Értékelhetetlen (WTF)
Max Payne (Max Payne: Egyszemélyes háború): egyrészt az idóta magyar alcím (mert mindenhova kell egy idióta magyar alcím. Ha most mutatnák be az Armageddon-t, tuti az lenne, hogy Armageddon: Ránk szakad az ég), másrészt a játék meggyalázása. Egyértelműen az idei év mélypontja
The Day the Earth Stood Still (Amikor megállt a Föld): nem az a baj, hogy mentsük meg a földet, akár az emberiség kiírtása árán is (ha én rendeztem volna, tuti mindenki meghal), hanem a logikátlan forgatókönyv, a dialógok ("Most már látom az emberiség másik arcát", "- A lény elment! - Nem, egy ember ment el!"), meg a kiskölyök, akit simán agyonlőttem volna a film legelején egy shotgunnal!
The Happening (Az esemény): úgy tudtam, hogy ugyanaz az ember írta és rendezte, mint aki a Hatodik érzéket és a Jeleket... tévedtem :)

És ezekben a filmekben még az a borzasztó, hogy külün elmentünk a Mom Parkba, hogy feliratosan nézzük meg...

Amikben még van bizodalmam (IHTMWBG)
My Name is Bruce
The Curious Case of Benjamin Button
Nothing Is Private / Towelhead
JCVD
In Bruge
Half Nelson
City of Ember
Seven Pounds
Zack and Miri Make a Porno

És végül, amik idén tetszettek (ILM)*
El Orfanato (Árvaház): hangulat, hangulat, hangulat! Kopp, kopp, kopp...
The Fall (Zuhanás): szép történet, gyönyörű képek, hangulat!
[Rec]: kellemesen para, eredeti ötlet
Tropic Thunder (Trópusi vihar): a Nagyi szeme fénye óta nem nevettem ennyit egy filmen
The Dark Knight (Sötét lovag)*: Heath Ledger és Eric Roberts! Viszont a Hongkong-i szál, és a vége...
Mirrors (Tükrök)*: kellemes parafilm, ami az utolsó előtti 5-8 perc nélkül abszolút fogyasztható
Cloverfield*: jé, egy szörny szül ott :) Bár a végén kár volt a premier plánért, meg a "Ja, hogy most van vége, nem 3 perccel előbb"-ért
The Diving Bell and the Butterfly (Szkafander és pillangó): az idei év értékes filmje
Shoot'em Up (Golyózápor): agyatlan lődözés, aminek van stílusa!
Death Sentence (Halálos ítélet): szalonnázoltán?
The Man from Earth (Az őslakó)*: elgondolkodtató film, normális forgatókönyvvel (leszámítva az utolsó pár percet)
Mamma Mia!: musical, rendes dalokkal!
Enchanted (Bűbáj): Disney-től Disney-nek :)
Die drei Räuber (A három rabló): a németek tudnak valamit! Elragadó, egyéni stílusú rajzfilm
Kung Fu Hustle: még csak most láttam, de egy húron pendültem a filmmel :)
A nyomozó: végre egy nézhető magyar film az Üvegtigris óta!

* bár ezekbe is bele tudok kötni, ha akarok

És az év filmje*
Let the Right One in (Engedj be): szép képek, jégbe vágó láncfűrész, medencés jelenet, de valami mégis hiányzott

* amit 2009. január 1-én láttunk, így nem volt nehéz dolga :)