Valahogy a mai világban elképzelhetetlen az, hogy ha az ember talál egy digitális nyomdát, akkor fogja a kis anyagait, nyomdakész verziót varázsol belőlük, odaviszi, leadja, érte megy, bólogat a végeredményre, fizet, és eljön? Ez ennyire bonyolult lenne? Úgy tűnuk igen... pedig nem várok el túl sokat: szép legyen a nyomat, olyan papírra, amilyenre kérem, és a kétoldalas anyagot ne keverjék össze. Most a legutóbbi történt. Mert hogy adtam le? Egy file-ban egyik olal (A) - másik oldal (B), egyik oldal (C), másik oldal (D)... Erre hogy jött ki? A-C, B-D. Amikor mutatom, hogy a file-ban én jól csináltam meg, a hölgy is csak pislog, hogy ezt hogy sikerült így kinyomni. Nem baj, javítjuk (először jöjjek vissza 11 körül vagy délután, majd jé, ezt most is meg tudjuk csinálni). Javítják is, és ugyanúgy rossz :) Öhmm... akkor gyere hátra a nyomdába. Hátramegyek, elmondom hogyan szeretném, és láss csodát, megcsinálják jól. Most a személyes varázsom kell hozzá, vagy mi? Pedig csütörtökön voltam ott 150 ívvel, abból 100 oldal kétoldalas, és azok jók lettek... most pedig 6 oldal kifogott rajtuk. Előfordul :)
A másik muris dogol, hogy az említett 150 ívnél mondták, hogy mindenképp ki kell állítaniuk számlát, még akkor is, ha nekem nincs rá szükségem (nem csíphetem le az áfát, pedig igencsak tetemes volt), ez így szabályos, legális, stb. Erre ma fizetésnél mi az első kérdés? "Számlát kérsz?".
Illetve a villamoson volt még egy kis érdekesség: leül mellém egy füstifecske, holott az előttem ülő ülés üres, gondoltam oda majd a roppant szimpatikus gerlepárja foglal majd helyet. De nem. Az csak álldogált, és mindenféle roppant elmés dologról beszélt szíve választottjához. Én pedig egész idő alatt azon paráztam, hogy mikor kapja ki a kezemből valamelyik táskámat, miközben a csaj lefúj gázsprével, majd megforgat bennem valami bökőt... de szerencsére semmi ilyesmi nem történt.