Bumm, placcs, aú, meg ilyesmik

Az előző rész tartalmából:

a héten végre volt egy kis időm, hogy leüljek effektezni. Mit ne mondjak, kirobbanó siker lett. Először az én fejemet loccsantottam szét, majd Dávid sem kerülte el a sorsát, megérett a böjt. Vér és mindenféle agycsimbóknak nevezett akármi repül a kamera előtt, és még a lencsére is fröccsen némi vér, persze a valóságban ebből semmi nem történt meg:

Aztán még egy régebbi cumót is befejeztem, ami a Lépcsőházas projekt néven futott. Most már nem csak lelövöm saját magamat, mocorgó kamerá kíséretében, hanem a falra is jut egy kis belsőség. És csak hab a tortán a harmadik. Kristóf filmjébe kellett egy embert felgyújtani, székestül, szobástul. Ami eddig volt effekt, az leginkább a Doom 2 "tűzeffektjét" idézte. Néhány váltakozó képkocka. Nem volt rossz, de inkább gagyi. Pusztán rajongói felindulásomból ajánlottam fel neki, hogy mi lenne, ha én is megpróbálkoznék valami hasonlóval. Egy hangyányival jobb lett (majd teszek fel képet valamikor).

Szombaton elmentünk Varcival MM-be, ahol venni kellett dvd-t, meg ő vett szgép hangfalakat, és megcsodálhattam az én hangfalam utódját (sötétebb barna, vagy fekete, és amikor kikapcsolja az ember, automatice lehalkul). Utána meg megnéztük a Faterok motoron-t. Nagyon aranyos film, imádtuk, dvd-n megvevős lesz!

Ma meg egyenlőre várok, hogy mi lesz holnap. Noémit ugyanis múlthéten elhívtam színházba. Össznépi nézés lesz. Varci játszik a Tháliában, 12 dühös embert. Dávid, Bee, Dávidbá + Erzsi néni, Tomi, Panni, Atti, jómagam, és elvileg Noémi. Szóval ez tuti nem randi, de még nem bólintott rá. De csak nem mondja le egy nappal előtte, ugye?

Múlt hét vége

Egy újabb hétvége telt el, nagyjából tartalmasan. Szombat délután Dáviddal elmentünk a Pólusba. Nyafogtam már múltkor is, hogy biliárdozni szeretnék, mert szegény kis dákóm már csupa por, és vagy takarítok vagy játszom. Ez utóbbit választottam. Szokáksos MM körút után (ahol kiszabaíottam Willy-t a Pokolból, némi Tortúra után, amit Dávid képviselt) felvetettük magunkat a biliárd szalonba. Kevesen voltak, hálisten'. Részemről 2 pohár sör, részéről 2 pohár őszilé. Nem tudtam mire vélni, mert pénteken is találkoztunk, és elmentünk inni... a parkba. A Miszter túl messze volt, a benzintyúk már közelebb. Kitárgyaltuk a nőket, mármint én, hogy nem egyszerűen. Ezt Noémi kapcsán vezettem elő, érinte azt a nézetet, hogy a nő nem kezdeményezhet, csak jeleket adhat. De visszatérve a bilirádhoz: közép-közép teljesítményt nyújtottam, de nem a játék a lényeg. Egy órányi golyózás után, irány a Tuskó, ahol vettünk sört, néztünk ocsó' dvd-t, aranyosan elbeszélgettünk a pénztáros nénivel, aki kellemes estét kívánt nekünk, majd visszamentünk Dávdiékhoz, a Pincébe. Tomit és Bérit nem csörögtük fel, mondván, hogy majd biztos hívnak, ha ráérnek. Nem hívtak. Hiányuk érezhető volt, bár néhány zacskó csipszel pótoltuk az űrt, és így több maradt nekünk. Darts Géza. 301-es partik. Dávid ügyes, én béna voltam, bár szemüveg nélkül a tábla számait is alig láttam. Utána ping-ping. Ebben már jobb voltam. A 11-es partikban szinte szarrá vertem szegényt, aztán elkezdett inni, és onnantól kezdve már jobban játszott. Varci küldött egy sms-t fél egykor (még ott voltam Dávidnál), és azt írta, hogy a Napfény baszott jó film. Must see. Hopp, majd elfelejtette: még mielőtt Dávid betoppant volna f7-kor, 5-től egész addig Skype-oltam Noémivel, aki szintén otthon punnyadós volt. Megkérdeztem nincs-e kedve eljönni biliárdba, de bizonyos női dolgok miatt nem állt módjában. Meg azon agyalt, hogy éhes-e, mert nem tudja eldönteni :)

Vasárnap már punnyadósabb volt nekem is. Néztem Supernatural-t, meg még korábban How I Met-et és Lost-ot. Takarítottam vinyót, szinte az összes szart kiírtam, bár ezt még szombat délelőtt csináltam. Este kerestem Sony Vegas vagy After Effects tűz effektet, erre találtam egy ilyen oldalt: http://www.videocopilot.net/ Azóta már az összes Tutorial videót lezúztam. Interesting!! Must have! Ja, meg írtam laptopon 3 oldalnyi fejezetet.

Csütörtökön újra megnéztem a Csókos asszonyt. Tesóm, Atti, Én... és Tomi, mert bár dumcsiestet terveztünk estére, nem hagyhattuk ki a színházat. Most láttam harmadszorra (első anyuval, apuval, mamival, másodszorra Dáviddal, mert sajnos Noémi nem tudott eljönni rá). És a szereposztás két főbb szerepben más volt. Csonka helyett valami noname-ebb, aki kicsit túlspirázta a szerepét, meg az inas, aki most kicsit bunkóbb karakterként jelent meg.

Szerdán meg Andival találkoztam. Elmentünk a Westendbe. A projekt szemüveg csináltatás lett volna. Neki. Elmentünk a Vision-be, ahol bemérette a szemét, mert a doki csak ránézett, és azt mondta, feles. Lehet más felesre gondolt, mert kiderült, hogy csak negyedes kéne, viszont azt nem érdemes megcsináltatni. Utána ettünk, tésztát, meg MM, aztán sétáltunk, meg dumcsiztunk kint a terasz részen. Jól éreztem magam. Most sokkal nyitottabb dolgokra, csak nemtom miért. És azt sem tudom, hogy szeretne-e valamit tőlem. Meg azt sem tudom, hogy én szeretnék-e valamit tőle.

Morzsák

Pénteken vettem egy Texasi láncfűrészes 12"-es figurát, ami később nem kis gondot okott, hogy kellő helyet biztosítsak neki (mégiscsak láncfűrész volt nála, nem rakhattam bárhova). Selejteztem egy csomó dobozt, így felkeült az ajtó melletti polcra, ami korábban leszakadt. Most merjen leszakadni! Amúgy Noémi helyett Wéber nagyúrral kellett beérnem. Elkísért a Holdfénybe, és utána biliárdoztunk a Kálvin térnél lévő kis föld alatti csehóban. Nem voltam annyira béna! Ja, és tartozik nekem 4000 forinttal, mert elromlott a csillagrombolója irányjelzője, vagy mi. Persze, nem önként adtam: tudnál adni nekem 2000-et kölcsön?, kérdezte, majd kézmozdulat. Adtam. Kicsivel később, hazafelé. Tudnál még adni 1500-at? Kézmozdulat. Persze. Legyen már kerek összeg, még egy 500-as? Kézmozdulat. Kerek összeg lett...

A szombatról: Dávid átjött olyan hét körül, pedig hatra ígérte magát, de még időben szólt. Átjött, néztünk néhány okosságot, majd irány a Pólus, szokásos MM körséta. Vettem egy A szomszéd nője mindig zöldebb, és egy Mégzöldebb a szomszéd nője dvd-t, 1490/darabért. Utána átmentünk hozzájuk, izgulva, hogy nehogy Béri és Tomi imár ott legyenek. Én mondtam neki, hogy fölösleges izgulni. Az is volt. Nagyjából fél tíz fele értek oda, mert nemtudommiért. Csak egyszer lenne olyan, hogy Tomi külön jön. Tutira ott lenne időben! Az este lefolyt néhány sörike, elvertem mindenkit ping-pongban, és nyomattunk néhány darts kört. Abban nem nyertem, csak tapasztalatot. Béri kérdezgette, hogy ha van valami fejlemény az új, harminckilencedik mezéről, akkor ugye szólok?! Persze, hogy nem, mondtam. Amúgy meg szevedett a fogával, szegény. Még az sem dobta fel, amikor vesztett darts-ban. Éjfél után jöttünk el a kedves zsidó barátunktól (akinek amúgy nagyon szép szakdolgozata van ám), és én még beugrottam Tomihoz. Amikor Béri ezt megtudta, mert azt hitte, hogy vele megyek tovább, azt mondta, hogy előbb is szólhattunk volna, mert akkor nem marad eddig. Ebben a mondatában sok logika volt. No comment.

Vasárnap délután Dávid hívott, hogy nem unatkozom-e. Mondtam, de. Átjött, elmentünk Pólusba, ahol szinte minden zárva volt. Fel a biliárdba, két korsó, két pohár sör, egy kis laza biliárd. Próbálgattam, amiket Wéber nagyúr tanított, de kevés sikerrel tudtam csak előadni.

Hétfő este megnéztem a Stranger Than Ficiton (Felforgatókönyv) című filmet, otthon, ezzel is pénz spórolva. Kijelenthetem, hogy dvd várományos.

Húsvéti locsolkodás

A történelem megismétlni önmagát, csak sokkal kopottabb formában. Egy újabb ünnep, amit nem érdemes várni, mert nincs miért, nincs kiért várni. Ennek fényében nem is erőltettem meg magam. A locsolkodás csupán a család hölgy tagjait érintette, és költséghatékonyan vízzel (amiből reggel én is kaptam, thanksz to apu), mert a kölnit úgy is mindenki utálja. Akiket nem locsolhattam meg bizonyos okok miatt, azok smst kaptak :) Locsoltak: Anyu, nagyi, mami, tesóm. Nem sok. Mamimnál három legyet üthettem egy csapásra. Megérekzés, örülés a másiknak, utána kaja... majd felébredt Kristóf, ami meghatározta a délután tovább folyását (Atti nem volt ott, mert valami nagyon fontos dolga volt :). Gyerek szaladgál. Egyfolytában figyelni rá. Végignézni és nevetni, ahogy nyolcanhetedszer is kinyitja a szunyoghálós ajtót, és le/fel mászik a lépcsőn. Jobban el volt vele, mint egy méregdrága játékkal. Azért én is mutattam neki egy trükköt: megfogni a derekánál, és hagyni, hadd dőljön hátra. Szinte lement hídba. Ezt eljátszottuk ötször. Persze mindig nagy sikere volt. Utána hazasétáltam. Egyedül.

Ez az ünnep sem jelentett semmit.

300

Béri hív. Már tegnap is hívott, csak pont beszéltem egy igazi Tc-vel, és utána nem hívtam vissza, inkább néztem Prison Break-et. Kérdezi, hogy átugorhat-e fél hat felé, de tényleg csak felugrik, mert hatig ér rá. Gyere, mondom. Pont hazaérek, várok. Fél hat. Semmi. Hat. Semmi. Akkor nézzünk Prison Break-et. Háromnegyed hétkor csöngetnek. Még nincs vége a résznek. Megint csöngetnek. Megállíom, kimegyek ajtót nyitvni.
- Heló - mosolyog Gabi.
- Gabi bácsi?! - mondom kicsiny éllel, de azért beengedem.
- Bocsi... - Az órámra nézek. - Sietsz?
- Hétkor el kell mennem itthonról.
- Nem mondtad, hogy sietsz.
- Nem kérdezted - válaszolom rá.
- És merre lesz az elfelé? - érdeklődik, bár csalódott, hogy sietni kell.
- Dávidhoz megyek. Hazafelé hívott, mert hívtam, csak akkor nem vette fel, hogy mit nézzenek meg este Bee-vel moziban. A negyed nyolcas Hannibál ébredését, vagy a nyolc órás 300-at. Mondtam, hogy a Hannibál nem ébredhet negyed nyolckor, mert akkor már aludia kell, legyen a 300. Van kedved mégy egyszer megnézni?, kérdezte. Rövid gondolkodás. Persze!
Gabit negyed óra alatt tényleg letudom. Rendelünk neki mezt, Németországból. A sokadikat. De ez új, és lehet rá Bundesliga címert is kérni, meséli. Fasza. Az oldal nyelvét gyorsan átváltom emberi nyelvre. Angolra. Nekem jó volt a német is, mindent értek róla, örül magának. Én nem. Hamar megvagyunk. Indulás előtt még megnézi a polcon lévő összes figurát. Időhúzás. Elkísér a Miszterig. Pár szóváltás, majd elköszönünk, és sietek Dávidékhoz, ahol Bee kalácsot süt éppen. Az illata már az előszobában terjeng. Isteni finom. Majd este, film után kapsz belőle, de londa zsidó gazembel, mondja Dávid.
Hét óra húszkor a zsidók elhagyják az épületet, majd séta a Pólusig. Pár perccel a film kezdése előtt oda is érünk. Dávid megveszi a jegyeket, és addig beállo a sorba. Két kis popcorn, egy szénsavas ásványvíz, és egy kis kóla. Ez a menü. Fizetek. Dávid elmegy még gyorsan vécére. Le ne maradjunk a reklámokról, kiáltom utána. Nála vannak a jegyek, mondja Bee! Csak nehogy lepisilje a kezét, mint ahogy szokta. Nem pisilte le. Négyes terem. Nem a nagy. Nem baj. Jobban kijön majd a dolbi. Betelepszünk, nagyjából elölközép-középbalszélre. Már mennek a bemutatók, de még világos van. Felkúszik a fekete függöny, és a elindul a film! Pár perc után csupán egyetlen kérdés motoszkál bennem. Vajon szériatartozák a köcsög? Mert minden filmnél vannak olyanok, akik végigpofázzák a filmet. És ezek a köcsögök mindig mögénk, elénk ülnek. Néhány megvető pillantás hátra. A csajnak nem jön le, hogy mi a bajom. A srácnak sem. A buta emberek nem értenek a jelzésekből. Miután kijövünk a filmről teljesen fel vagyunk háborodva. Minek jön az ilyen moziba? Miért él egyáltalán az ilyen? Én nem csak kórhatárhoz kötném a filmek megtekintését, hanem IQ-hoz is. Tudsz csendben maradni, amíg a film tart? Nem? Akkor baszd meg. Tőcsd' le otthon, és élvezzé arra, kisköcsög.
Séta haza hozzájuk. Kapok fincsi kalácsot, és iszunk bort. Klassz este volt ez is!

Tofu géza

A következő események [11:57:36] és [12:30:24] között zajlanak.

Tegnap este beköszöntem Noéminek Skype-on. El volt foglalva, pakolászott, majd megnézte a How I Met Your Mother 2x18-as epizódját, majd elköszönt. Csak pár sort váltottunk. Reggel azt hittem haragudott rám, amiért zargattam, de nem.
- Ebéd? - jön a Skype-os kérdés. Egy pillanatra megáll a szívem, de csak amolyan kellemesen.
- Éhes? Mikor? - kérdezem egyből, de nem jön rá válasz. Helyette Noémi jön be az irodába, egyenest az asztalomhoz.
- Van kajád? - kérdezi kedvesen.
- Lesz - válaszolom rá azonnal.
- Oké, akkor addig megmelegítem az enyémet - majd kimegy a szobából, az IT hűtőhöz, ami most már nem nálunk zúg, hanem az előtérben. Pénzti elő, mobil zsebre, monitor kikapcs, sietés utána. Az ajótnál magam elé engedem.
- Büfébe mész? - kérdezi érdeklődve.
- Aham, hozzak valamit? - kérdezem vissza, mert én ilyen kis kedves, gondolatolvasó vagyok. Bejön.
- Egy kék tejföl jó lenne - válaszolja mosolyogva. - Megy az a tofuhoz?
- Nem tudom, de hozok - felelem, majd lesietek a lépcsőn.
- Majd rendezzük - szól utánam Noémi. Mosolygok.
Büfébe le. Nincs kék tejföl, csak piros. Talán az is jó lesz, csak nem harapja át a torkomat. Nem harapja. Jó lesz a piros is, majd megköszöni. A követező húsz perc alatt cirka ketten ülnek le a kis négyes asztalunkhoz. Persze, üljetek le nyugodtan, mondjuk, amikor megkérdezik. De hova?, ezt már nem kérdezem meg. Én végzek a Bakonyi csirketokányommal, közben Noémi szed magának egy újabb kisadagnyi tofut és tésztát.
- Na, megkóstolod? - kérdezi.
- Lássuk - felelem, majd elveszek egy apró kockát, és rágni kezdem.
- Milyen - kérdezi érdeklődve.
- Még ízlelem - válaszolom mosolyogva. Egész finom volt. - Olyan, mint a farírt, csak fűszeresebb.
- A fűszerezésen múlik minden.
- Valamelyik nap Atta is vett tofut, az első és utolsó volt az életében. Bár ahhoz volt mindenféle gaz, meg szószmák. Csúnyán nézett ki.
Majd kapok még egyet, amihez már a tejfölt is bepróbálom, és a gombás, csirekotányos szaftot. Fincsi.

Köcsög BKV

Ma reggel lefotózós bácsi voltam. Két régi, és egy új szerzeményt kellett megörökítenem. Íme:

és a Testvérbosszú kinyitva (aminek érdekessége, hogy a kétoldalas lemezen a film 1.33-as és 2.35-ös verziója, míg az extrák külön lemezen figyelnek):

Később, amikor készülődtem, láttam az ablakból, hogy elmegy a 24-es busz. Nem baj, gondoltam, ráérek. Fürdőszoba projekt, egy kényelmes trónolás, majd go. Zárom az ajtót, ellenőrzöm, hogy tényleg bezártam-e, majd elszörnyedve látom, hogy újabb 24-es megy el. Anyád! Oké, nyugi. Akkor megyek hetvenessel. Elbaktatok az öreg, poros útra, majd amikor a konditerem közelében járok, látom, hogy elmegy... a 70-es. Negyed óra várakozás. Majdnem átváltoztam békávé :)

Tegnap és ma

Dögunalom ez a nap. Rajtam kívül egy kollega van bent. Mindenki Budaörsön. Vicces, hogy minket akarnak leépíteni, és mi tartjuk a frontot. Na mindegy. Ma amúgy tizenegy felé jöttem be, megcsináltam amit mára terveztem, és negyed ötkör húzok is haza, hogy azért meglegyen az 5 órám, de addig még van fél óra, szóval gondoltam feljövök pötyögni ide valamit.

Ma kedd van. Államilag elismert dvd nap. Ünnep. Mondjuk pont ma nem fog semmi érdemleges kijönni, ami "kéne", de azért az Árkád MM útba esik. Tegnap amúgy bevásároltam filmekből. Elmentem az Xpress átvevős helyére, és elhoztam a zsákmányomat: Táncoló talpak + plüss figura, amiről én azt hittem, hogy nagyobb, így nem érte meg annyira, de az van, egy Totál káosz, mert azt szeressem, egy Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika, mert azon jókat röhögtem, bár a szinkron nem az igazi, és a felirat is érdekes újításokat tartalmaz: az I like-a you. I like sex-et sikerült Szeretem téged, szeretem szexiparti-t fordítani, egy Twin Peaks: Tűz jöjj velem!, amit már régen láttam, és az Anyátlanok, amit még nem is láttam.

A hét vezető híre viszont, hogy hétvégén megírtam a Napjaim lapjai végét. Még senki nem olvasta el, lehet addig jó nekem, de nekem tetszik, és az a lényeg. Aki egy kicsit is ismer, nem fog meglepődni. Ezzel azonban még nincs készen a könyv, mert hiányzik még egy fejezet, amit így a végére hagytam, bár a végkifejletet nem befolyásolja, különálló kis darab lesz. Ha nem írom meg, akkor sem történik semmi.

Tegnap amúgy klassz napom volt.Reggel bementem, dolgozgattam, majd bejött Noémi, odajött az asztalomhoz, és megkérdezte, hogy én minden nap dolgozom-e, és hogy terveztem-e, hogy valamelyik nap később, vagy egyáltalán ne jöjjek be. Én mit mondtam erre? Igen, minden nap bejövök, és nem terveztem a szabit. Balek. Aztán megkérdeztem, miért. Semmi, csak kérdeztem. Miért?, kérdeztem újból. És akkor elmondta: a kocsiját el kéne vinnie szervízbe, és ott lecserélnék a téli gumikat nyárira, viszont a nyári gumik a szüleinél vannak, és azokat kéne be, és a téli gumikat majd kipakolni. Hohó, mondom, nem dől össze a cég, ha nem jövök be valamikor. Jaj, de nem..., kezdett volna bele. Szívesen segítek, mondtam. Ezt hívják önzetlen segítségnek? :) Szóval elvileg pénteken lelépünk kora délután, és több órát fogunk kocsikázni, hacsak nem jön közbe semmi.

Délben együtt ebédeltem Noémivel. Klassz volt. Ő kérdezte, hogy van-e kajám, én mondtam, hogy van budáskenyér, de az inkább uzsi. Neked van kajád? Van, mondta. És mikor/hol fogod elfogyasztani? Az ebédlőben. És egyedül? vagy Csigusz is megy? Veled, ha jössz. Mentem!

Délután felhívott Dávid , hogy még itthon van, és mi lenne, ha átmmennék hozzá dartsozni, mert amit szülinapomra kaptam darts gépet, még tavaly, azt átvittük hozzájuk, a Pincébe. Söröztünk, dartoztunk, csipszet kajáltunk, klassz volt.

Mára ennyi, go home :)