Hétfőn reggel adtam le az anyagot, annyival nehezítve, a korábbiakhoz képest, hogy ez most a végleges, vagyis 6 példány, 5 féle képből, 3 eltérő típus (dock, front+front, back+back2). Kértem, hogy péntek reggel 8-f9-re legyen kész, mert csak akkor tudok érte jönni. Mondták jó. Az más kérdés, hogy a srác egyből neki akart állni, de mondtam neki, hogy ez most ráérős, nem szeretnék erre felárat fizetni. Ja, jó, mondta ő is. Eljött a péntek. Bementem kicsit korábban, ki tudja, lehet megint elkutyulják. Nem kutyulták el, mert nem volt kész. Illetve a dock rész volt csak kész 6 példányban, és az is kissé eltérő színvilággal, mint eddig. Mondhatni kissé fakók voltak. Nem lesz jó így?, kérdezte Joseph. Tudjuk olyanra, mint múltkor?, kérdeztem. Megpróbálhatjuk most kinyomtatni, bár azzal a színprofillal csináltam, amivel korábban. Kinyomtattunk egyet, és lőn gyönyör. Úgy lászik ennyit számt, hogy reggel nyomtatja, vagy délután. Ez azért nem kicsit wtf. Majd magától mondta: a többit azért nem csináltam meg, mert nem voltam benne biztos, hogy a front jön a back-hez, vagy a front2-höz... Aham, nem akartam mondani, de telefon? Felhívni a hülye ügyfelet, hogy elakadtam, segítség? Na mindegy. A front a front2-höz jön. Hm, akkor még jó, hogy nem raktam össze a front-ot a back-kel. Igen, még jó! Jöttek hát a kétoldalas próbálkozások. A front2-t és back2-t (ami lényegében csak a belső hajtásoknál játszik szerepet, hogy ne külön lapként kelljen beragasztani a hiányzó csíkokat) direkte nagyobb területre csináltam, ahol pedig kellett, jobban kifutattam a tervezett lapszélig. Mint mondom, tervezett :) A nyomtató nem futatta ki, viszont a másik oldalt echte a lapszélhez nyomta. Ez így nem az igazi, mondtam. Megoldjuk, eltoljuk lefelé 1 milit. Lefelé? De hisz akkor balra fog tolodni (A3-as lap fekvő helyzetben, ugyanígy a grafika), gondoltam magamban. A lefelé az felénk van lefele, felfelé a fal felé, balra és jobbra, ahogy beérkezik a lap a tálcára. Ja, értem, ma is tanultam valami újat.
Egész ügyesen összeszenvedtük, közben elmagyaráztam, hogy miként is fog ez kinézni, és miért volt értelme így kinyomtatni, ahogy. Kassza. Új arc. Molyol a géppel. Néha az órámra nézek. Siet? Nem, dehogy, csak 10-re már máshol kéne lennem. Ekkor volt h9, és még haza kellett jönnöm, az út meg majdnem egy óra. Nem baj, jön a papír, amit alá kell írnom. Mi ez? Áfá-s számla?!?! Nem kértem áfás számlát. Nem mondta, hogy nem kér. Nem kérdezte, hogy kérek-e... Na nem baj, szívesen fizetek többet, és még menedzselem is húsz percen keresztül a nyomtatást, semmi gond. Majd feltettem a nagy költői kérdést: miért van az, hogy reggel ide jövök, sürgőségi felárral egyből megcsinálják, és az úgy jó. Míg ha "megrendelem", adok nekik legalább 4 napot a munkára, akkor vagy lehagyják a felét, később vágják meg, és elcseszik a végleges digit, vagy nem küldenek értesítést, elkavarják a pakkot, és vinnék vágatni, holott nem kértem rá vágást, vagy ez van, mint most, hogy kuka az egész, és lehet kezdeni előről az egészet. Bár tény, az, hogy nem csinálta meg a srác, most még jól jött ki, mert nem a fakó szart kell nézegetnem. Mondjuk azt nem vettem volna át...
Úgyhogy most itt tartunk. Legközelebb meg fogom kérdezni, hogy ha már úgy is mindenképp jelen kell lennem a nyomtatásnál (kell a pozitív kisugárzás, vagy mi?), akkor mi lenne, ha egyből megcsinálnák amikor megyek, nem 80 nap múlva, felár nélkül, mosolyogva, és megköszönve a lehetőséget, hogy igen, most kivételesen nem basztuk el. És vinni fogok egy kurva papírt, amin részletesen rajta lesz, hogy mit szeretnék, milyen papírra, hova, miként, és NEM kérek vágást, és NEM kérek áfás számlát sem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése