Karácsony, sorban állás. Ez a szituáció szerintem kellő időt biztosít arra, hogy az ember elmélkedhessen bizonyos dolgokról. Főleg akkor, ha előttünk egy hülyegyerekes család áll, mögöttünk pedig egy terhes anyuka. Nekem egy kisfilmötlet jutott róla eszembe:
Annyit látnánk csak, hogy egy fickó beáll a kasszához egy bevásárlókocsival, benne nézelődik egy 5-6 éves gyerek, meg egy csomó cucc. A pénztáros leblokkolja a cumókat, majd végül kiveszi a gyereket a kocsiból és őt is lehúzza a vonalkódolvasóval. Pénztáros megjegyni, hogy milyen jókor veszi a kölköt, mert most akciós. A fickó tudatában van ennek, ezért jött most gyereket vásárolni, hisz sok kiegészítő így lényegében ingyen van. Ha kettőt vesz, úgy még olcsóbb, tájokoztatja még a pénztáros, de emberünk szerint bőven elég lesz egy darab is. Három napig cseregaranciás, folytatja a pénztáros. Emberünk ennek nagyon örül, bár reméli, hogy jót választott...
Ha jól emlékszem ezt az ötletet némileg kellő hangerőn adtam elő Borinak, bár sajnos az arckifejezéseket nem láttam, mert vissza kellett rohannom karácsonyi dísz tároló dobozért.
2010. december 20., hétfő
2010. december 16., csütörtök
Postai orkok, sokadik csapó
Hogy ezek az orkok még mindig a postán dolgoznak, egyszerűen elképesztő! És az a durva, hogy többnyire mindig máshogy néznek ki, de én tudom, hogy egy és ugyanaz az ork! Engem nem ver át! Történt ma reggel, hogy két csomagot szerettem volna feladni. Ork el is kezdni a műveletet (ekkor még nem fedte fel kilétét). Néhány fogást tanulhatott az idők során, mert most kivételesen nem előbb ragaszt vonalkód dobozra és forgat doboz, hogy olvas le vonalkód, hanem fordítva, ami nem kis inteligenciát feltételez! Egyik doboz kész, félrerak. Jön a másik doboz, végez, és itt véti a hibát, ahonnan egyből felismerhető az orksága: felrakja egy alapból lapbilisnak tűnő, pufi borítékra, ahonnan le is esik természetesen. Ork megszólal vidámsággal a hangjában:
Ork: Hoppá.
Én állok elhűlten, hogy wtf!
Z: Hoppá - mondom én is. - Na annak pont nem kellett volna leesnie.
O: Mit mond?
Z: Azt, hogy annak pont nem kellett volna leesnie!
O: Oh, ennél jobban dobálják majd szállításkor.
Z: És ettől most jobban kéne magam éreznem?
O: Nem miattam esett le.
Ezen majdnem dobok egy hátast. Persze, csak úgy magától billent át és vetette magát a mélybe.
Z: Nem, már miért is esett volna le maga miatt.
O: Amúgy is kosárba esett.
Z: Én elhiszem, de nem feltétlenül itt kéne szereznie az első sérüléseit.
O: Nézze, én nem tehetek róla, hogy leesett.
Itt van az a pont, amikor az ember vagy leordítja a haját, vagy pedig átvált cinizmusba. Én egyenlőr az utóbbi sorba tartozom.
Z: Én ezt is elhiszem, csak úgy leesett, ugye? Mert ezek a dobozok ilyenek. Fogják magukat és leesnek.
O: Mit mond?
Édes istenkém, még süket is.
Z: Semmit. Hagyjuk. Maga nem tehet róla, nyilván én tehetek róla.
O: Nem mondtam, hogy az ön hibája.
Z: Még jó. Meg a magáé sem, természetesen. De azért ne várja el, hogy mosolyogjak ehhez az egészhez.
O: Nem várom el.
Z: Köszönöm.
O: Egyébként törékenyként, mint levél, úgy sem tudta volna feladni.
Fizetek, megköszönöm a kedvességét, kellemes ünnepeket kívánok és eljövök. De az a durva, bár ez tipikus ork tulajdonság, hogy még csak nem is értette meg, hogy mi volt a bajom. Viszont sajnos csak utólag jutott eszembe két mondat, amit mondhattam volna:
1. Azért esett le, te hülye kretén, mert nem tudtad arrébb vonszolni a hájas segged két centivel, vagy ne adj isten felállni a rohadt székedből, hogy normális helyre tedd a kurva cuccomat!
2. Az a szó, amit már percek óta keresel erre a szituációra az, hogy "elnézést"...
Ork: Hoppá.
Én állok elhűlten, hogy wtf!
Z: Hoppá - mondom én is. - Na annak pont nem kellett volna leesnie.
O: Mit mond?
Z: Azt, hogy annak pont nem kellett volna leesnie!
O: Oh, ennél jobban dobálják majd szállításkor.
Z: És ettől most jobban kéne magam éreznem?
O: Nem miattam esett le.
Ezen majdnem dobok egy hátast. Persze, csak úgy magától billent át és vetette magát a mélybe.
Z: Nem, már miért is esett volna le maga miatt.
O: Amúgy is kosárba esett.
Z: Én elhiszem, de nem feltétlenül itt kéne szereznie az első sérüléseit.
O: Nézze, én nem tehetek róla, hogy leesett.
Itt van az a pont, amikor az ember vagy leordítja a haját, vagy pedig átvált cinizmusba. Én egyenlőr az utóbbi sorba tartozom.
Z: Én ezt is elhiszem, csak úgy leesett, ugye? Mert ezek a dobozok ilyenek. Fogják magukat és leesnek.
O: Mit mond?
Édes istenkém, még süket is.
Z: Semmit. Hagyjuk. Maga nem tehet róla, nyilván én tehetek róla.
O: Nem mondtam, hogy az ön hibája.
Z: Még jó. Meg a magáé sem, természetesen. De azért ne várja el, hogy mosolyogjak ehhez az egészhez.
O: Nem várom el.
Z: Köszönöm.
O: Egyébként törékenyként, mint levél, úgy sem tudta volna feladni.
Fizetek, megköszönöm a kedvességét, kellemes ünnepeket kívánok és eljövök. De az a durva, bár ez tipikus ork tulajdonság, hogy még csak nem is értette meg, hogy mi volt a bajom. Viszont sajnos csak utólag jutott eszembe két mondat, amit mondhattam volna:
1. Azért esett le, te hülye kretén, mert nem tudtad arrébb vonszolni a hájas segged két centivel, vagy ne adj isten felállni a rohadt székedből, hogy normális helyre tedd a kurva cuccomat!
2. Az a szó, amit már percek óta keresel erre a szituációra az, hogy "elnézést"...
2010. december 8., szerda
Közös tronolás?

Holnaptól lehet rá jegyet foglalni, gondoltam egy körkérdést megér. Nekünk legkorábban 19-étől jó (vasárnap), vagy 21-22-23 lényegében a nap bármely szakában. Tovább nem szívesen halogatnám a filmet, nem lenne célszerű ismét az Avatar hibájába esni :) Amin még töprengek, bár az némileg csökkenti az együtt nézés esélyeit, hogy elvileg játszák majd eredeti nyelven is, felirat nélkül...
Ja, és természetesen IMAX-ben nézős!
UPDATE: csak 14-étől lehet neten jegyet foglalni, addig csak személyesen... kapják be!
2010. december 3., péntek
Tim Davys: A halállista

Plüssálatos krimi? Ide vele :))) Bár mondjuk beleolvasva, a nevek nem kicsit idegesítőek: Medve Erik, Nyúl Emma, Varangy Kristóf...
2010. november 24., szerda
Filmélmény: Devil

Ezt nevezem én igazi "közösségi hálónak" vagy idézhetnék egy filmből is: "Az ordog bujt beléd!". A hálós hasonlat már csak azért is helytálló, mert elég csúnyán lecsúsztunk róla tegnap a Sugárban. Kaptunk ugyanis két ingyenjegyet, gondoltuk kihasználjuk és mivel sok érdemleges dolgot nem játszottak, a KH volt szinte az egyetlen opciónk. Valamiért jegyet nem lehetett rá foglalni... nem is kaptunk rá. No, akkor mi legyen? Legyen az Ördög, vagy ahogy a jegyen állt: Ordog! Borik rábólintottak, pedig valószínűleg nem tették volna, ha időben meglátják a film plakátját. Igen, ez az a film, amikor 5 ember egy liftben ragad és az egyik közülük az ördög. Na, ezt nem akarták a Borik megnézni, ki is jelentették határozottan, mikor anno a bemutatót látták. A Zolik ördögien megvezették a Borikat... :))
2010. november 16., kedd
Vavyan Fable: Szennyből az angyal

Az igazi fejtörést ama dilemma okozta, miszerint hová a leprába tegye a korpuszt: a többihez a pincébe, elvégre helyet is hagyott neki, avagy a teljes dilipata-garnitúrát takarítsa el a házból, üstöllést?!
Talán ez az egyetlen idézet is elegendő lenne, hogy kellően demonstrálja, ez a könyv bizony hatalmas mellényúlás volt részemről. Úgy kezdtem neki, hogy na valami igazán vicces, "reszkessetek betörők" szerű macska-egér játékos valamit fogok olvasni, de ez se előbbi nem volt, se utóbbi. Bár a fogalmazás próbál trendi, egyedi lenni, és pont ez idegesített a legjobban! Teljesen felesleges nyakatekert "szlengek" vannak sorról sorra, amik nem hogy növelik az olvasmány értékét, hanem inkább távol tartanak tőle. Jó messze!
Úgy kb a könyv harmadáig bírtam cérnával, majd mikor sorra jelennek meg a családtagok, hogy most elválok, pont karácsonykor, igen, és apád ha jönne se mennék hozzá vissza, juszt is elhagyom, stb, ott éreztem, hogy baj lesz. És az érdektelen szenvedés tartott kb 200 oldalon át... ehhh. Nem mondom, hogy ha ezt kivesszük, akkor micsoda jó könyvet kapunk - mert a betörős szál is kimerült abban, hogy jön az egyik lúzer, leütik, pince, jön a másik, pince, és mindenki sikít a kobold szobortól... mindig - de legalább rövidebb lett volna, mert funkciója nem volt a történet szempontjából.
A másik, ami baromi zavaró volt, azok a párbeszédek. Élő ember nem beszél így! Egy színdarabban mondjuk még el tudom képzelni, hogy el lehet rajta mosolyogni, de akkor is túljászottnak hatna.
Egy előnye volt annak, hogy végigszenvedtem: javult a szelektív olvasási képességem! Az utolsó száz oldalnál ránéztem a lapokra, és ami nem érdekelt, azt átugrottam. Na így viszonylag gyorsan haladtam :) És ami még vicces, és érthetelen, hogy a vége teljesen összecsapott. Tucatnyi oldal ment el unalmas szövegelésekkel, és gyakorlatilag 5 oldal alatt lezavarták a végkifejletet. Mintha elunta volna az írónő a dolgokat... amit mondjuk nem is csodálok :)
Úgyhogy őszintén fejet hajtok azok előtt, akik szerint ez egy jó és élvezetes könyv, de komolyan! Én egy darabig mellőzni fogom Vavyan Fable munkásságát...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

