2010. november 16., kedd

Filmélmény: Despicable Me



Ritkán koppanok ekkorát, mint most...

...ugyanis én azt hittem ennek az első 5 percét láttam már a neten, erre kiderül, hogy az a Megamind volt :) Nem baj, legalább a film minden perce újdonság volt, hisz a trailer-t se mostanság láttam.

Mit is mondjak? Idézhetem kedves feleségemet, miszerint engem a minyonokkal megvettek kilóra! És ez lényegében igaz is :) Örök gyerek maradok, a minyonok pedig betaláltak. Annyira kis bárgyú lények, hogy nem lehet őket nem szeretni. És nem utolsó sorban hozzájuk tartozik az egyik olyan poén, amin hangosan nevettem vagy fél percig (nem biztos, hogy ilyen erős poénnak szánták, de nekem bejött)!

3D-ben néztük, mert a marketing dumákra is hajlunk, és nem bántam meg. Nagyon sok rész kihasználta a plusz lehetőségét. És igen, megint jöhetnek minyonok, akik a stáblistánál próbálják elérni a nézőket :) De Gru járműve se véletlenségből kapott hegyes orrot!

A szinkron egész elviselhetőre sikerült (bár azért Steve Carell és Jason Segel hangja hiányzott), de a legérdekesebb, hogy most kivételesen furcsa volt Dörner György hangja gonosz bankigazgatóként.

Összességében a történet aranyos, Gru szerethető gonosz, Vektor kellően kocka, a gonosz tervek világméretűek, az árvák fánkot árulnak, a minyonok pedig sárgák... ja, és azt az ablakot be akartam csukni... na mindegy :)

Ajánlós!

Nincsenek megjegyzések: