Az igazi fejtörést ama dilemma okozta, miszerint hová a leprába tegye a korpuszt: a többihez a pincébe, elvégre helyet is hagyott neki, avagy a teljes dilipata-garnitúrát takarítsa el a házból, üstöllést?!
Talán ez az egyetlen idézet is elegendő lenne, hogy kellően demonstrálja, ez a könyv bizony hatalmas mellényúlás volt részemről. Úgy kezdtem neki, hogy na valami igazán vicces, "reszkessetek betörők" szerű macska-egér játékos valamit fogok olvasni, de ez se előbbi nem volt, se utóbbi. Bár a fogalmazás próbál trendi, egyedi lenni, és pont ez idegesített a legjobban! Teljesen felesleges nyakatekert "szlengek" vannak sorról sorra, amik nem hogy növelik az olvasmány értékét, hanem inkább távol tartanak tőle. Jó messze!
Úgy kb a könyv harmadáig bírtam cérnával, majd mikor sorra jelennek meg a családtagok, hogy most elválok, pont karácsonykor, igen, és apád ha jönne se mennék hozzá vissza, juszt is elhagyom, stb, ott éreztem, hogy baj lesz. És az érdektelen szenvedés tartott kb 200 oldalon át... ehhh. Nem mondom, hogy ha ezt kivesszük, akkor micsoda jó könyvet kapunk - mert a betörős szál is kimerült abban, hogy jön az egyik lúzer, leütik, pince, jön a másik, pince, és mindenki sikít a kobold szobortól... mindig - de legalább rövidebb lett volna, mert funkciója nem volt a történet szempontjából.
A másik, ami baromi zavaró volt, azok a párbeszédek. Élő ember nem beszél így! Egy színdarabban mondjuk még el tudom képzelni, hogy el lehet rajta mosolyogni, de akkor is túljászottnak hatna.
Egy előnye volt annak, hogy végigszenvedtem: javult a szelektív olvasási képességem! Az utolsó száz oldalnál ránéztem a lapokra, és ami nem érdekelt, azt átugrottam. Na így viszonylag gyorsan haladtam :) És ami még vicces, és érthetelen, hogy a vége teljesen összecsapott. Tucatnyi oldal ment el unalmas szövegelésekkel, és gyakorlatilag 5 oldal alatt lezavarták a végkifejletet. Mintha elunta volna az írónő a dolgokat... amit mondjuk nem is csodálok :)
Úgyhogy őszintén fejet hajtok azok előtt, akik szerint ez egy jó és élvezetes könyv, de komolyan! Én egy darabig mellőzni fogom Vavyan Fable munkásságát...
