2010. augusztus 9., hétfő

Kisállat temető

Szerintem nem vagyok egyedül azzal a nézetemmel, hogy néha, de csak nagyon néha, a többnyire kedves kisállat tulajdonosok a pokolba kívánják kedvenceiket (de talán ez az elgondolás gyerekre is helytálló). Nem mondom, hogy elásnám őket a kertbe, ami valaha indián temető volt, mert sokat nem számítana, hogy kergébben jönnek vissza... de amit ez a két állat tegnap művelt, az már egy szint :) Mizu új hobbit talált magának: pókcica módjára felturbózza magát a szunyoghálón, és csak azért áll meg legfelül, mert ott a keresztléc. Büntibe is volt egész nap, sőt nem is alhatott velünk. Ennek megfelelően reggel vagy fél óráig kaparta azt a k@rva almot, a tálkáját meg szüntelen tologatta a járólapon. Morty meg, mint akit felhúztak, olyan hangerővel forgácsolta a kis hengerét, hogy a 4-es metró megirigyelte volna. Kétszer keltem fel, bekopogva hozzá a kispárnámmal, hogy héló, elég legyen, harmadikra már a hengerei bánták.

1 megjegyzés:

sheppie írta...

A hengerkivételre már nem keltem fel, de én is szidtam mindkettőt az éjjel, főleg Mizut, aki ébredési idő előtt félórával időzítette az ásást... :S

Jól összedolgoztak az éjjel mondhatom.