2009. augusztus 1., szombat

Filmélmény: The Haunting In Connecticut



Erre a filmre lehet azt mondani, hogy jó kis old scholl ijesztgetős film, modern tálalásban. Ódon, sötét titkot rejtő ház. Misztikus szeánsz. Tükörben egy pillanatra feltünő alak. Egy elsuhanó árny. Nyikorgó padlás. Bár ez utóbbiak hatásvadász eszközök, de mégis, tökéletesen működnek, mert atmoszférát teremtenek, nem is akármilyet.

A történet főhőse egy rákos beteg srác, akinek szülei, kímélve a fiút a többmérföldes kórházi ingázástól, a közelben kibérelnek egy házat, hiába hallották annak zordon történetét. Ahogy beköltöznek, Matt-nél el is kezdődnek a furcsa hallucinánió szerű látomások, melyekben egy furcsa összeégett alak próbálja tudomására hozni, hogy ő bizony ebben a házban még nem végzett sem élőkkel, sem holtakkal :)

Sablonosnak tűnik (pedig elvileg "based on a true story"), hisz láttunk már ilyen szellemesdire jónéhány példát (mondjuk a Más világ), de mégis meg van benne az a plusz, amitől nem merül majd a feledés sűrű homályába. Mert miben is tudnak az ilyen zsánerű filmek újítani? A túlvilágot mozgató rugókban, ami jelen esetben kellően elvont és morbid. De ettől függetlenül is, a filmet egyszerűen csak jó volt nézni. Gyönyörűen van fényképezve, a flashback-ek hatásosak, a parás részek hangulatosak, nem ül le a cselekmény, és mind a főcím, mind pedig a stáblista megér egy külön misét, ahogy a zene sem kicsit passzol a filmhez. Azt pedig érdemes megjegyezni, hogy egy ház, amiben egy lélek csapdába esett, nem lehet annyira kísértetjárta, mint amennyire megszállt.

Történet: 10/8
Hangulat: 10/8.5
Zene: 10/7
Fényképezés: 10/8
Összhatás: 10/9






Nincsenek megjegyzések: