Ez a poszt roppant sok embert fog érdekelni, de nem baj, azért megírom :)
Tegnap végre el tudtam menni nyomdába (múlt héten, amikor szabin voltam, ők is szabin voltak, csak sehol nem volt ez rendesen kikomunikálva, én meg hívogattam őket, mint a hülye, meg kerestem más helyet, ahol kicsivel drágábban dolgoznak, úgyhogy azok felejtősek), este pedig összeraktam a Slumdog digit, és megintcsak tanultam új dolgokat. Úgyhogy összeszedek néhány jótanácsot, amit a saját káromon kellett eddig megtanulnom:
- a munkafázisok bármelyikében (vágás, hajtás, ragasztás) el tudjuk b@szni a dolgot
- nem mindegy, hogy a vonalzó melyik oldalán vágunk (a sniccer mindig a kivágandó rész felé legyen szabad)
- a karton törik, érdemes hajtásvonalat húzni, úgy csak kevésbé törik
- a biegelést ne félőrült módjára csináljuk, mert vagy kellemesen megrongáljuk a nyomtatást, vagy neadjisten' át is szakítjuk a papírt a hajtás során
- a kétoldalas ragasztószalag csodákra képes, nem kell utólag azon bosszankodni, hogy miért nem képes 2 papír rendesen összeragadni, fittyet hányva a fizikai erők okozta széttartásnak
- amikor összehajtjuk a belső rész két oldalát, célszerű egy fóliát tenni rá, és azon keresztül összenyomkodni, így nem fog minden az ujjlenyomatunktól hemzsegni
- a fekete alkoholos filc rendkívül praktikus a törésvonalak eltűntetésére (természetesen sötét képeknél)
- a folyékony ragasztó folyik, ellentétben a géles ragasztóval, ami nem
- ha a kezünk ragasztós lett, messziről kerüljük el a kész művet
- az összeillesztésnél (digi belső két elkészült fele, papírfekni) a ragasztó kifolyhat
- a szilikonos ragasztópötty az év vétele
+ nem éri meg ollóval nekiállni kozmetikázni, mert csak rontunk a helyzeten
+ ha a Boriknak azt mondjuk egy óra, amíg a cumó(k) elkészül(nek), akkor ne legyen belőle másfél, vagy még több
Ugye, hogy mégis érdemes volt végigolvasni? :D
2009. július 23., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
15 megjegyzés:
Ez a vége egy kicsit úgy jött le, mintha egy rossz szót is szóltam volna az este folyamán ezért... pedig nem :)
Nem kell rossz szót SZÓLNI ahhoz, hogy Zoli rosszul érezze magát, elég csak a "ráutaló magatartás". :):)
Ez igaz. Lehet fizikailag is bántalmazni úgy, hogy meg sem kell szólalnom. Hm... :))
Ez történt? :)
Hát persze, hogy meri venni a bátorságot, hogy nélkülem tölt egy percet is??! Egyik szemére sajnos már csak részlegesen lát...
:D :D :D
kizárt dolog, mert nem tudom :)
Valahol a második sornál döntöttem el, hogy ha valaki az esküvőjére digipackot szeretne majd, az nem ússza meg olcsón:)
Dávid, az ifjú párt nem kicsit veszik le mások anyagilag, legyen szíved :))
Amúgy nem annyira gáz összerakni egy digit, csak van néhány dolog, amire oda kell figyelni. Ma reggel, egy Maffia 1 tokkal-vonóval egy óra alatt megvolt, és még szép is lett :D
Van szívem. Ezért nem kérek 200-250e Ft-ot mint sok-sok sok más esküvői videós cég. Ezért kapnak vágott filmet + klip ezért az árért nem csak 5 dvd-nyi nyersanyagot.
Mivel van szívem, nem trehánykodom össze a filmet egy hét alatt.
Sőt! Van szívem, ezért magyarország egyik legkreatívabb grafikusát After Effects mágusát kérem fel menüt készíteni:))))
Ha nem lenne szívem, a jelenlegi árért b*tynék technikát újjítnai:)
Szóval egy-két részről el kell fogadni, hogy nem csak lehúzás van. Hanem tényleg ennyibe kerülnek a dolgok. De sajnos úgy van ahogy mondjátok: lehúzás a jellemző.
Viszont digipackot művészkedni ifjú párnak nem fogok anyagbeszerzési költség + előállítási költség + minimum haszon. Hanem magasabb haszon.
Akinek ez így sok lenne, az keres mást.
Ez nem leb*ás akar lenni, csak mindennek két oldala van. Sajnos amúgy Mi is észrevettük, hogy az a jellemző amit Ti tapasztaltok: sok rohadék húzza le az ifjú párost semmiért cserébe.
Pont mostanában kaptam fejemhez mástól, hogy de jól mehet egyeseknek ha ilyen drágáért dolgozgat esküvőkön.
Tanulság: az emberek írigyek.
Tanulság 2.: Soha senkinek nem beszélek ezentúl a munkámról, persze rajtatok kívül.
Én pont a fotóstól és a videóstól nem sajnálom a pénzt, mert tudom, hogy ők legalább megdolgoznak a pénzért keményen. Ugyanez már kevésbé mondható el egy ruhaszalonról, akik beszerzik a ruhákat 20-40 ezer ft-ért, aztán te bérelheted ezeket 150 és 200 ezerét, megvenni, pedig 300-ért...mehetnek a kurva...nem is mondom, hova, tudjátok.
Ezért nem lesz Bee ruhája sem szalonból rendelve. Kinézi, anyagot megvesszük, irány egy megbízható varrónő. És megvan max 30-ból.
A videóval fotóval kapcsolatban sajnos kevesen gondolkodnak így, bár hála az égnek úgy néz ki egyre többen. De a vezető tendencia még mindig az, hogy egy amatőr, béna paraszt eladja magát 50-60e Ft-ért amiért kapnak egy kalap fost a párok.
De nem, hogy felháborodnának, nem. Szerintük ez isteni felvétel! Mert nem tudják, hogy mi mindent lehet kihozni egy esküvőből videó és fotó szempontjából.
Megjegyzem, hogy azért vannak olyan "kollégák" is, akik nem restek irreálísan magas árat elkérni ahhoz képest, hogy milyen technikai színvonalon dolgoznak.
Na. Szépen agyon offoltuk a topicot:)
Sorry!
Megjegyzés küldése