A nyomda felé

A mai nap végső stádiumba érkezett a Napjaim lapjai általam elvégezhető munkálata! Tegnap befejeztem a lektorálást, ma pedig elkészítettem a nyomdakész anyagot (belív, borító), amit már el is küldtem! Ha minden klappol (formátum, méret), akkor hamarosan elindul a gyártás, és remélhetőleg néhány héten belül már a polcokon tudhatom életem első könyvét!

Filmélmény: Avatar

Na végre! Egyrészt, hogy másfél hónappal a bemutató után végre mi is eljutottunk rá, másrészt, hogy végre egy film, amiről jót tudok írni, ami, mint tudjuk mindig sokkal nehezebb, mint fikázni :)

Filmélmény: The Men Who Stare at Goats

De most komolyan! Ez már pofátlanság! Lassan ezek a mostani filmek elérik azt, hogy semmit sem fogok várni. Jön majd a Hobbit, mindenki izgatottan kérdezi, hogy mikor nézzük meg, én pedig csak annyit válaszolok majd: "Egyszer majd biztos... bár lehet csak dvd-n".

A villám kereső

Helyszín: egy kietlen, puszta. Egy fickó áll a semmi közepén. Meredten néz maga elé. Nagyon elszánt. Kissé meggyötört. Majd valahol a távolban egy halk mennydörgés robajlik fel. A fickó elmosolyodik, és járni kezdi az eső táncot. Minden mozdulata megfontolt és precíz. Az égbolton megjelennek az első esőcseppek. Egy felszabadult sóhaj hallatszik odalentről. Gyorsul a tempó. Az esőcseppek egyre sűrűbb tempóban kezdenek esni. Az ég már teljesen beborult. Heves mozdulatok kelnek táncra a fentről vidáman hulló cseppekkel. Egy pillanatra az egész puszta világosságba burkolózik. Ekkor egy idegen alak, kilépve a vízfüggöny mögül, sietve odarohan esőtáncot járó emberünkhöz és felteszi a számára létfontosságú kérdést: Nem láttad a villámat? Nem, hangzik a válasz. Oké, akkor keresem tovább!, búcsúzik a jövevény. Vége.

Maffia 3 (Új teaser poszter)

A kreatív-marketing osztály ajánlásával:*



* a fotóért hálás köszönet a Boriknak, kik temető zárás előtt 10 perccel is csodákra képesek :)

Zavatar

Hiába, na, ráérez az ember, hogy muszáj előre megvenni a neten lefoglalt jegyet, mert eddig is volt már rá példa, hogy-hogyhogynem a rendszerből rejtélyes körülmények között eltűnnek foglalások és/vagy duplán foglalja le a jónép, és a végén valakinek baja esik.

Tegnap Bori tett egy próbát. Se foglalási számot nem talált a pénztáros gyerkőc, sem név alapján, semmi. Ez, ha tényleg igaz, irodalmi nyelven fogalmazva is kurva érdekes lesz! Ma én tettem egy próbát, készülve a kinyomtatott visszaigazoló email-el (ami alapvetően nagyon szép kék alapű, mert éljen a nyomdatakarékos CinemaCity) és némi szpíccsel, amiben köszöntöttem volna a pénztáros csávó/csajszi édesanyját és/vagy teljes rokonságát. A szpícs elmaradt, mert most, csodák csodája, a jegy egyből meglett, név alapján is! Azt pedig, hogy a kiscsaj nem értette meg, hogy a hét jegyből melyik hármat akarom átvenni (ülésszám szerint konkretizálva), már fel sem vettem... A lényeg, hogy megvannak a jegyek!

Baljós árnyak vagy botor árnyak?

Ha valaki abban a hiszemben élt eddig, hogy én vagyok túl szőrösszívű a mostani és/vagy az elmúlt évtized filmtermésével, az nézze végig ezt a 7*10 perces Star Wars: Baljós árnyak elemzést, ami roppant tanulságos és nem kicsit igaz. Bár ennyire azért én nem szoktam szigorú lenni :)

Ja, és az egyik részben van egy jelenet, ami nem kicsit indíthatná be a fantáziánkat, ha épp új kisfilmet akarnánk forgatni... vagy csak a Palota Witch Project-et életre kelteni :)